Az elhzs a szervezet tlzott zsrfelhalmozsa. A testsly szablyozsban fontos szerepet jtszik a leptin nev hormon, mely a br alatti zsrszvetben kpzdik, s agyi receptorokhoz kapcsoldva szerepe van a jllakottsg rzs kialakulsban. A leptin tttelesen a szervezet anyagcserjt is szablyozza.
A tlslyossg mrtkre egy viszonypr hasznlatos, mely a testslykilogramm osztva a magassg ngyzetvel: ez a BMI (Body Mass Index). Az elhzs kros, ha 25 felett, kezelend, ha 30 felett van.
Htrnyban vannak a mr gyermekkorban elhzottak, mert tbb zsrsejtjk van, s ezek szma felntt korban mr nem cskkenthet, csak a sejtekben lv zsr mennyisgt lehet reduklni. Az elhzs fradkonysgot, aluszkonysgot, nehzlgzst, jjeli lgzskimaradst (alvsi apnoe) okozhat, nem beszlve az izleti panaszokrl. Szerepe van a magasvrnyoms-betegsg s a cukorbetegsg kialakulsban is.
Fogykra
A fogykra elkezdsnek sokfle mdja van. A szervezetnek egy bizonyos kalriamennyisgre szksge van ahhoz, hogy napi mkdst fenntartsa. Ha kevesebb kalrit visznk be, mint amennyire a szervezetnek szksge van, a trolt zsr elg, hogy ptolja a hinyt, ez pedig fogyst eredmnyez.
A fogykra msik lehetsges mdja a kalriaszksglet emelse, testmozgs ltal. A testmozgskor a szervezet tbb kalrit get el. Ha tbb kalria g el, mint amennyit bevisznk, a testsly cskken. A dita s a testmozgs kombincija a legjobb fogykra.
A fogykra alapelvei:
- kalria bevitel cskkentse, vltozatos, mindenfle tpanyagot egyenl mrtkben tartalmaz telekkel
- a slycskkens ne legyen heti 1- 1 kg-nl tbb
- a fogykra alatt gondoskodjunk a megfelel vitamin s nyomelem- bevitelrl
- mozgs