Di�ta Atkins m�dra

A 2003-ban elhunyt Dr Robert C. Atkins �ltal kialak�tott di�ta l�nyege a magas protein bevitel �s a sz�nhidr�tok szinte teljes m�rt�kû elhagy�sa. A sz�nhidr�tok elhagy�s�val a szervezet �gy �rz�keli, mintha nem jutna elegendõ t�pl�l�khoz (gyakorlatilag mintha �hezn�nk), �s elkezdi el�getni a lerak�dott zs�rokat. Mivel a di�ta elsõ k�t hete el�g szigor�, a kezdeti fogy�s gyors �s l�tv�nyos. Az Atkins-di�ta arra az elm�letre �p�l, hogy a h�z�s nem a bevitt �tel mennyis�g�tõl f�gg, hanem att�l, ahogy a szervezet�nk lebontja a sz�nhidr�tokat, k�l�n�s tekintettel a keny�rre, burgony�ra �s a t�szt�ra. A t�bb mint harminc �ve l�tezõ (�s ugyanennyi ideje heves vit�kat kiv�lt�) Atkins-di�ta, illetve az azonos elvekre �p�lõ, Arthur Agatston miami sz�vgy�gy�sz �ltal kidolgozott, �gy nevezett D�l-tengeri di�ta l�nyege, hogy korl�tlan mennyis�gben enged�lyezi feh�rj�k (h�s, toj�s, sajt) fogyaszt�s�t, ellenben a sz�nhidr�tok (keny�rf�l�k, rizs �s gy�m�lcs�k) bevitel�t radik�lisan cs�kkenti. Atkins napi f�l kg fogy�st �g�r a feh�rj�ben gazdag di�ta betart�sa mellett, Agatston a h�rom f�zisb�l �ll� di�t�j�nak elsõ het�ben k�r�lbel�l 4-6 kilogrammot. Atkins a keny�r, a burgonya, a rizs �s t�sztaf�l�k fogyaszt�s�t tiltja, ellenben szalonn�t, virslit, sajtot, halat, tejsz�nt �s toj�st korl�tlan mennyis�gben enged�lyezi, sõt az alkoholt sem z�rja ki teljes m�rt�kben. A di�ta l�nyege, hogy az energia-bevitel nincs korl�tozva, minden olyasmit lehet enni, amit a t�bbi di�ta tilt. A napi bevitt energia optim�lis megoszl�sa Atkins-di�ta szerint: 15-20% sz�nhidr�t, 44-45% zs�r �s 40% feh�rje. Az elsõ hetek ut�n az Atkins-di�ta �s a D�l-tengeri di�ta egyfajta szinten tart�, visszaszoktat� programot �r elõ. A sz�nhidr�t bevitel m�g ebben a st�diumban is j�val kevesebb, mint amennyihez a legt�bb ember hozz� van szokva. Az elsõ hetek nagyon nehezek lehetnek, k�l�n�sen azoknak, akik nagy mennyis�gû sz�nhidr�t bevitelhez vannak szokva, aminek sz�mos mell�khat�sa lehet, �gy sz�d�l�s, fejf�j�s, �jul�s. Egy m�sik tipikus, kellemetlen mell�khat�sa a rossz sz�jszag lehet. Az ut�bbi idõben Atkins di�t�j�t �jra rengeteg kritika �rte, mondv�n, hogy hossz� t�von k�ros az eg�szs�gre, �s sz�vbetegs�gekhez vezet. A magas feh�rjebevitel ugyanis megterheli a ves�t, megemeli a v�r h�gysav- �s koleszterin�rt�k�t, illetve a di�ta rost- �s vitaminhi�nyos. A koleszterinben gazdag �trend miatt megemelkedik a v�rnyom�s, �s nem csoda, ha megnõ a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek kialakul�s�nak vesz�lye. Vannak, akik szerint a sz�nhidr�t-megvon�s elve sok �rt�kes anyagt�l fosztja meg a szervezetet, a feh�rjefogyaszt�s jelentõs n�vel�se viszont hosszabb t�von emeli a koleszterinszintet, b�r ezt a szakemberek egy r�sze nem l�tja bizony�tottnak. Ami miatt nem aj�nlott a di�ta: - A di�ta szigor�an korl�tozza a fogyaszthat� �teleket - Magas zs�rtartalm� �telek fogyaszt�s�t �rja elõ - A di�ta rossz k�z�rzetet, fejf�j�st, sz�d�l�s �s rossz leheletet id�z elõ - A fogy�k�ra sz�mos alapfontoss�g� t�panyagot kiz�r - A leadott kil�k nagyon k�nnyen visszaszedhetõk - A magas protein tartalm� �telek t�lzott fogyaszt�sa rombolja olyan l�tfontoss�g� szerveinket, mint a sz�v �s a vese.