Mindenkinek k�l�nb�z� a menstru�ci�ja   A legjobb bar�tn�d ak�r �r�t igaz�that a v�rz�s�hez, m�g te azon agg�dsz, hogy 3 vagy 5 h�t m�lva j�n-e meg, vagy megj�n-e egy�ltal�n? Senki sem egyforma, mindenkinek m�sk�pp j�n meg a v�rz�se. Mi sz�m�t norm�lisnak? Erre az a v�lasz, hogy mindenkin�l m�s sz�m�t norm�lisnak. A menstru�ci�val kapcsolatos dolgok mindenkin�l m�shogy alakulnak. N�ha �vekig tart, m�g szab�lyoss� v�lik a v�rz�sed, de az is lehet, hogy m�r az els� alkalomt�l kezdve rendszeresen jelentkezik. A menstru�ci� hossz�s�ga is k�l�nb�z� lehet, ak�rcsak a v�rz�s er�ss�ge, �s a k�t v�rz�s k�zt eltel� napok sz�ma. A tapasztalat tan�t meg r�, hogyan is m�k�dik a tested, �s mi sz�m�t n�lad norm�lisnak. Szem�lyre szabott g�rcs�k N�melyik l�nynak g�rcsei vannak. M�soknak egy�ltal�n nincsenek. Ha g�rcseid vannak, akkor a menstru�ci� k�l�nb�z� id�szak�ban �rkezhetnek meg, �s az er�ss�g�k enyh�t�l a s�lyosig v�ltozhat. Ahogy a tested fejl�dik, lehet, hogy g�rcs�s lesz a menstru�ci�d, vagy megv�ltozik az er�ss�g�k. Sok l�nynak vannak g�rcsei k�t v�rz�s k�z�tt, amikor ovul�lnak. Ezek az elt�r�sek mind norm�lisnak sz�m�tanak. Hangulatv�ltoz�sok A PMS ak�r k�t h�ttel a menstru�ci�d el�tt is hat�ssal lehet r�d, �s a menstru�ci� el�tt egy h�tig, vagy p�r napig tarthat. Ak�rcsak a g�rcs�kn�l, a PMS t�netei is enyh�bbek vagy er�sebbek lehetnek. A leg�ltal�nosabb t�net a hangulatv�ltoz�s. Di�t�val �s testmozg�ssal lehet enyh�teni a hangulatv�lt�sok s�lyoss�g�t. A legt�bb n�nek nincs PMS-e Ha nem �rint, lehet, hogy sosem lesznek t�neteid. A n�k 50 %-a sosem tapasztal menstru�ci� el�tti hangulatv�ltoz�sokat – de ezt ink�bb ne �ruld el a bar�todnak, aki val�sz�n�leg figyelmesebb lesz hozz�d ezeken a napokon. Minden emberi test m�s �s m�s. Csak fogadd el, hogy ki vagy, �s hagyd, hogy – �gymond – a maguk �tj�n folyjanak le a dolgok.

	Adatv�delmi szab�lyzat / Felhaszn�l�si felt�telek / Kapcsolat

Mi az a PMS? A PMS, vagyis a premenstru�lis szindr�ma azokat a t�neteket jelenti egy�ttesen, amelyeket n�mely l�ny vagy n� a v�rz�s el�tt (vagy n�ha az alatt) tapasztal. Ezeket a t�neteket a hormonszintek v�ltoz�sa okozza. Ezek k�z� tartozik a fejf�j�s, der�kf�j�s, �telek megk�v�n�sa, depresszi�, v�ltoz�kony hangulat, a mell �rz�kenys�ge, felf�v�dotts�g, h�z�s, �z�leti f�jdalmak �s az �ltal�nos kimer�lts�g. A pattan�sok begyulladhatnak. Ezen t�netek enyh�t�s�re t�bbek k�z�tt az al�bbiakat teheted: szokj r� a rendszeres testedz�sre, ne igy�l koffeintartalm� italokat �s �d�t�italokat, �s ker�ld a t�lzott s�fogyaszt�st. Tov�bb� az orvos is javasolhat ezen t�netek enyh�t�s�re szolg�l� gy�gyszereket, �s a gy�gyszert�rban is vehetsz v�ny n�lk�l ilyen gy�gyszereket. Minden n�n�l el�fordul a PMS? Nem, n�melyik n� egy�ltal�n nem �szleli a PMS t�neteit, m�sokn�l csak n�h�ny t�net jelentkezik, �s megint m�sok csak id�nk�nt szenvednek egyik-m�sik t�nett�l. Mi okozza a menstru�ci� el�tt �s alatt felt�n� pattan�sokat? Ahogy n�vekszel, mirigyek a b�r�dben egyre akt�vabbak lesznek, �s a p�rusok elt�m�dhetnek. Kialakulnak a mitesszerek, �s azokb�l kifejl�dnek a pattan�sok. Id�vel ezek a mirigyek szab�lyosabban fognak m�k�dni, �s a b�r�d kitisztul. Minden reggel �s este mosd le az arcod, hogy elt�vol�tsd a b�r�d fels� r�teg�n l�v� olajat �s koszt, ami elt�mi a p�rusokat, �s pattan�sokat okozhat. Ha t�l sok pattan�sod van, k�rd b�rgy�gy�sz seg�ts�g�t. Mi�rt lesz n�melyik n� �rz�kenyebb, s�r�sabb a menstru�ci� el�tt �s alatt? A menstru�ci�s ciklust szab�lyoz� hormonok v�ltoz� szintje hangulatv�ltoz�sokat okoz. Ezeket a v�ltoz�sokat egyes l�nyok �s n�k jobban meg�rzik. A helyes eg�szs�g�gyi szok�sok – mint p�ld�ul a sok pihen�s �s testmozg�s – seg�tenek, hogy jobban �rezd magad. Mi okozza a menstru�ci� el�tti �s alatti der�kf�j�st? Der�kf�j�st a rossz testtart�s, vagy a m�hben felgy�lemlett v�r is okozhat. A rendszeresen v�gzett testgyakorlatok val�sz�n�leg seg�tenek a der�kf�j�s enyh�t�s�ben. Mi�rt f�j n�melyik n� melle a menstru�ci� el�tt �s alatt? A menstru�ci��rt felel�s hormonok miatt n�melyik n�nek felgy�lik a v�z a test�ben, �s ez a mellek �rz�kenys�g�t okozhatja. �ltal�ban seg�t, ha a menstru�ci� el�tt egy h�ttel cs�kkentik a s�fogyaszt�st. Mi okozza a k�v�n�ss�got? N�melyik n� cukrot, s�s �teleket vagy csokol�d�t k�v�n a menstru�ci� el�tt. A menstru�ci�s ciklust szab�lyoz� hormonok j�rulhatnak hozz� ehhez a k�v�n�ss�ghoz. Fontos, hogy eg�sz h�napban kiegyens�lyozottan �tkezz.